Figyelemre méltó cikket publikált a globális gazdaságról Martin Wolf a Financial Times szeptember 13-i számában. Azt a kérdést boncolgatja, hogy mi fogja hajtani a világkereskedelmet a jövőben.

A cikk bemutatja, hogy az áruk világkereskedelmének volumene már a 2008-as gazdasági válság előtt elérte csúcspontját. Ennek egyik okaként elmíti, hogy a sok kínai cég már nem külföldi beszállítókat, hanem hazaiaktól vásárol, azaz beszállítói láncaikat rövidítették. Ugyanez a folyamat figyelhető más országokban is de az azért nem mondható ki, hogy e téren alapvető változás történt volna.

Üzleti szolgáltatások piaca szempontjából jóval érdekesebb az hogy a szolgáltatások globális volumene a Covid évet leszámítva töretlenül növekszik.

Ha összevetjük az elmúlt 30 év alatt az áruk és a szolgáltatások volumene hogyan alakult, akkor jól látszik, hogy a szolgáltatások volumene duplázódott az elmúlt évtizedben.

Közelebbről megnézve az “egyéb kereskedelmi szolgáltatásokat” azt látjuk, hogy az IT, telekom, pénzügyi szolgáltatások alkotják több, mint 1/3-át!

Ezek az információk globális kontextusba helyezik a távmunka elterjedésének tényét. E témáról írtam blogomon még februárban. Felhívtam a figyelmet, hogy a munkavégzés ily módon való megváltozása nagy lehetőség, de kockázatokkal is jár.

Kijelenthető, hogy a nemzetközi piac hatalmas lehetőségeket kínál az üzleti és IT szolgáltató szektor számára. A piac nagy és tovább növekszik és jó belépési feltételeket kínál az új szereplőknek. Azok a vállalkozások, akik növekedni akarnak, azoknak mindenképpen érdemes figyelmet szentelnie a most zajló folyamatokra.

És nem csak a külpiaci növekedés miatt! A magyar piac a régió legnyitottabb gazdasága. A külföldi szolgáltatók ugyanúgy beléphetnek és “elvehetik” egy hazai cég piacát, ha az nem versenyképes nemzetközi szinten.

Pestiesen szólva fel kell kötni a gatyát és bele kell állni az igazi piaci alapú megmérettetésekbe. Tény, hogy a felkészülés, nemzetközivé válás komoly befektetés a cégek részéről. De olyan befektetés, amely versenyképességet javít és végső soron a vállakozás piaci pozícióit erősíti.

Az Emerging Europe 23 fejlődő ország befektetési ügynökségeinek teljeítményét vizsgálja immár 2018 óta. Az elemzés csak a szervezetek honlapjain elérhető adatokat, illetve az online térben látható aktivitásukat hasonlítja össze. Az alábbi szempontok szerint állítják fel a rangsort:

Befektetési ügynökségek összesített sorrendje:

Aktuális és hiteles információk szolgáltatása valóban alapvető egy nemzeti befektetési ügynökség tevékenységében. A közösségi médiák hatékony és tudatos használata elismerem, viszonylag új dolog, de ma már az is elengedhetetlen. Ez utóbbi egyébként jóval kevesebb figyelmet kap Magyarországon a vállalkozások körében is pedig enélkül jóval kisebb potenciális ügyfélkört tudnak elérni. Social media marketing és értékesítés fontosabb pillére az üzletszerzésnek, mint a többi hagyományos csatorna.

A helyezés ellenére a HIPA befektetések tekintetében viszont kifejezetten jól teljesített, mivel az egy főre jutó lakosság arányos beruházások rangsorában az előkelő 5. helyet szerezte meg Magyarország számára. És ha szigorúan vesszük mi a fő feladata egy ilyen ügynökségnek, akkor nyilvánvalóan a tőkevonzás.

Az összes befektetések volumenében a 8. helyen áll az ország.

A teljes jelentés itt olvasható.

London a világ második legjobb technológiai startup központja lett a Szilícium-völgy mögött, és első a fintech területén a startupgenome 2022-es globális startup ökoszisztéma felmérése szerint.

London a második helyet New Yorkkal osztotta meg, Boston és Peking a negyedik és ötödik helyen végzett, míg több brit város, köztük Bristol, Bimingham és Belfast a feltörekvő ökoszisztémák élmezőnyébe tartozott.

A brit fővárosban jelenleg legalább 80 unikornis (1 milliárd dollárnál nagyobb értékű technológiai vállalkozás) működik, és 2022-ben további 7 újjal bővült.

A londoni startup ökoszisztéma értéke 314 milliárd dollár, ami több mint háromszorosa a berlini 94 milliárd és a párizsi 89 milliárd dollárnak derül ki a jelentésből. Budapest 1,6mrd dolláros értékével más ligában mozog.

Ha a közép-európai régióra keresünk összehasonlító adatokat, akkor ezt a országokat startup ökoszisztémájuk szerint összehasonlító felmérést érdemes tanulmányoznunk.

Eszerint a 100 vizsgált ország közül Magyarország az 51. helyen áll. További régiós országok:

Észtország: 13.

Lettország:17.

Ausztria: 23.

Csehország: 32.

Lengyelország: 33.

Bulgária: 36.

Románia: 39.

Igen, van hova fejlődni. Ezt támasztja alá a Forbes cikke is.

Az biztos, hogy aki vállalkozást akar indítani annak az Egyesült Királyság megfontolandó opció. Kedvező az adórendszer, rendelkezésre állnak komoly befektetői források, van munkaerő és minőségi üzleti- és szakmai partnerek.

Aki külpiaci terjeszkedésben gondolkodik keressen, szívesen segítünk neki.

A munkavállalók valamivel több mint 30% mondta, hogy most már mindig otthonról dolgozik, 27% pedig azt, hogy hetente több napot otthonról dolgozik. Ez jelentős változás a 2019/20-as adatokhoz képest, amikor csak 10%-uk dolgozott állandóan otthonról és 46%-a mondta azt, hogy hetente kevesebb mint egy napot dolgozik otthonról. 2022-ben a megkérdezettek 38%-a mondta, hogy hogy a cégük lehetővé teszi a rugalmas munkavégzést, így megválaszthatják, hogy otthonról dolgoznak-e, vagy vagy az irodából. A megkérdezettek mindössze 10% mondta, hogy nála semmi nem változott a pandémia óta és csak további 10% azt, hogy továbbra is az irodában dolgozik.

Köztünk szólva ironikus, hogy egy világjárványnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a munkáltatók beismerjék, a rugalmas foglalkoztatás nem, hogy nem csökkenti, hanem épp hogy emeli a munkavégzés hatékonyságát. Falak dőltek le és szerencsére nem temettek maguk alá mást csak az idejétmúlt beidegződéseket. Ennek következménye, hogy az IT szektorban ma már egy munkavállaló sokkal több munkalehetőséghez jut, tekintve hogy a feladatok döntő többsége távolról is elvégezhető.

Jelentős változás az is hogy a munkavállalók számára egyre fontosabb szempont lett a rugalmas munkavégzés és a munkahelyre való eljutás kérdése. A felmérés szerint az otthonról való munkavégzési lehetőségek növekedése némileg ellensúlyozza az IT szektor általános negatív megítését a fiatalok körében, akit szerint a technológiai ágazatban jellemző a túlmunka, hosszúak munkanapok és a rugalmatlan munkaidő beosztás.

Nagy fordulat történt a munka és a magánélet viszonyának megítélésében is. A munkavállalók 72%-a úgy nyilatkozott, hogy magánéletét és munkakörülményeit fontosabbnak tartja, mint a munkáját. Emellett 61%-uk számára az is fontos, hogy cége milyen értékeket képvisel a fenntarthatóság és klímaváltozás kérdéseiben. Mindkét kérdésben úgy vélem hogy a világban zajló események a pandémia, háborúk, klímaváltozás látható jelei kijózanító hatással voltak mindenkire és ezért is e magas számok.

Fizetések:

A Computer Weekly/TechTarget IT-bérfelmérés válaszadói túlnyomórészt közép- és felsővezetők, 35 évesek vagy annál idősebbek voltak, ami azt jelenti, hogy a felmérésben megadott átlagfizetés valamivel magasabb, mint a máshol közölt adatok.

A Covid pandémia kezdetén a cégek a kiszámíthatatlan jövő miatt eleinte tartózkodtak az informatikai dolgozók felvételétől és az informatikai projektek befejezésétől. Ez a hozzáállás tükröződött a tavalyi felmérésben szereplő fizetésekben is.
De az informatikusok iránti kereslet végül folyamatosan nőtt, mivel egyértelművé vált, hogy a globális válság idején a technológia még inkább szerves részét képezi majd a vállalkozások működésének. Ennek megfelelően a fizetések is újra emelkedni kezdtek. A felmérés szerint a 2021/22. évi átlagfizetés a technológiai dolgozók minden szintjén a következő volt 79.330 font a 2020/21-es átlagosan 71.880 fontra történő visszaesés után a 2020/21-es átlagos a járvány előtti 79.354 font után.

Az informatikai vezetők átlagosan 116.617 fontot keresnek, míg az általános informatikai alkalmazottak 55.211 fontot kerestek évente, ami jobban megközelíti a bejelentett iparági átlagot.

A fizetések természetesen az iparágban eltöltött évek száma szerint is eltérőek voltak, azokkal, akik akik 15 éve vagy annál régebben dolgoznak az iparágban, átlagosan 87.620 fontot kerestek, mint szemben azokkal, akik újak az ágazatban, és átlagosan 45.140 fontot keresnek.

Érdekes adalék az IT munkaerőpiac mozgására, hogy a Gartner szerint az informatikai szakemberek mintegy 70%-a jelenleg új munkáltatót keres. A Hays által megkérdezett öt emberből három ugyanezt mondta. Még érdekesebb az az adat amit a CWJobs 2021-es, harmadik éves bizalmi indexben publikáltak, nevezetesen az hogy a tech iparágban dolgozók és az informatikai döntéshozók 8%-a azt fontolgatja, hogy teljesen elhagyja az ágazatot.

Az IT szektorban a szakemberhiány továbbra is az egyik legnagyobb probléma. A rugalmas foglalkoztatási formák a munkáltatónak ugyan további lehetőségeket kínálnak a keresett munkaerő elérésere de egyúttal kihívást is jelentenek, mivel dolgozóik is sokkal több lehetőséghez jutnak ezáltal.