Előző posztom arról szólt, hogy nagy valószínűséggel súlyos gazdasági hatásai lesznek az ukrán-orosz konfliktusnak. Most körbejárjuk mit is jelent ez az IT outsourcing ipar szempontjából.
Közismert, hogy a tőlünk keletebbre fekvő országok jelentős versenytársai lettek a közép-kelet európai államoknak az IT outsourcing piacon. Ennek oka, hogy míg a 90-es évek végétől a 2010-es évek közepéig a Magyarországra kihelyzett munka mérhető pénzügyi előnyt biztosított a külföldi cégeknek az ezt követő időszakban ez az előny szépen elolvadt. Akkoriban az olcsó és jó képzett munkaerő, alacsony adók, nagy állami kedvezmények vonzó desztinációvá tették az országot. Amikor ezek az előnyök elkezdtek csökkeni mentek tovább keletebbre, ahol nagyjából ugyanezeket megtalálták. Ahogy a globalizáció nagykönyvében írva vagyon "a munka oda megy ahol azt a legjobb feltételekkel végzik el". Az új célországokban a bérek Magyaroszághoz képest annyival olcsóbbak, mint amennyivel itt voltak a nyugatiakhoz képest korábban. Így aztán Belorusz, Bulgária, Moldova, Ukrajna, Oroszország mind-mind jelentős IT outsourcing országok lettek.
Ezzel összhangban jelentős külföldi tőke áramlott ezen országokba. Például 2021-ben a közép-európai régió országaiba összesen nagyságrendileg 40, ezen felül csak Oroszországba több, mint 45 milliárd euró tőkebefektetés érkezett. A legtöbb az IT szektorba. Lehet persze kajánkodni, hogy már 2021-ben is lehetett látni a geopolitikai kockázatokat, de ahogy egyszer egy előadáson a remek közgazdász Rácz Margit elmondta, amíg egy befektető centet is keres egy országban, addig ott marad. A nagy haszon reménye elhalkította a kockázatok miatt aggódókat.
Most lássuk mi a helyzet a 3 háborúval közvetlenül érintett országban Ukrajnában és Oroszországban és Beloruszban. Ezekben a Forbes becslése szerint mintegy 70 - 100.000 ember dolgozik közvetlenül szoftver fejlesztőként, vagy IT szolgáltató központokban. A kisebb-nagyobb helyi cégekkel együtt ez a szám szerintük kb. 1 millió fő lehet. Ez azért már jelentős szám. Kiesésük a pandémia óta a világot sújtó globális munkaerő hiány miatt még fájdalmasabb. Most, hogy Oroszország és Belarusz embargó alatt az ő munkaerőpiacukkal kockázatos tervezni. A cégek egy jó darabig oda nem oda fognak befektetni. Ukrajna sorsa ma dől el a béketárgyalásokon. Csak remélhetjük, hogy esetükben hamar vége lesz ennek az őrületnek és az ország hamar talpra áll, de kockázatok ott is fennmaradnak sokáig.
Mindenesetre a cégek a munka folytonosság biztosítása érdekében elkezték embereiket Ukrajna keleti országrészébe telepíteni, de a hadiállapot és a határzár miatt a szolgáltatások biztosítása jelentős problémát okoz. Egyesek áttelepítik a tevékenységeket Törökországba, Lengyelországba, Bulgáriába. De aki már dolgozott globális szolgáltató központokkal pontosan tudja, hogy egy hatékonyan működő szervezet felépítése sok időbe telik. Egyszerűbb és gyorsabb egy gyártósort valahol újra elindítani, mint embereket felvenni, kiképezni, csapatot építeni belőlük.
További következménye lehet a történéseknek, hogy az IT szakemberek és szolgáltatások árai még tovább fognak növekedni, hiszen a kereslet nő a kínálat csökken. Emellett felerősödik a befektetéseknél, kihelyezett szolgáltatásoknál a biztonságra való törekvés, ezzel a CEE régió versenyképessége megerősödhet, mivel relative biztonságos és kiszámítható üzleti környezetet tud kínálni.
Egyetértek Peter Bendorral, az ukrán-orosz konfliktus egy klasszikus "Fekete hattyú esemény". Nem várt, megjósolhatatlan, következménye kiszámíthatatlan. Az ilyen elméletben ritka 3-5 évente szokott csak előfordulni. De ne felejtsük, hogy a Covid-19 is ilyen volt! A világ még magához sem tért az egyik csapásból, máris itt a következő. Egy biztos. Sosem volt annyira fontos az üzleti kockázatok csökkentése mint manapság.
Források:
https://www.forbes.com/sites/peterbendorsamuel/2022/02/25/ukraine-russia-war-impact-on-engineering-and-it-services-availability/
https://cms.law/en/int/publication/emerging-europe-m-a-report-2021-2022
