Érdekes elemzést közölt néhány hónapja az Economists a Hacker News portál adatai alapján.

Míg 2011-ben az álláshirdetéseknek csak 11%-a említette a távmunkát (remote work), addig 2021-ben több, mint 75%. A pandémia még tovább gyorsította a változást. Az USA-ban az IT szektorban otthonról dolgozók aránya a 2020 májusi 49%-ról 2021 júliusáig 76%-ra ugrott.

A távmunka és virtuális team-ek széles körben való elfogadásával jelentősen nőtt az elérhető piac. Nem csak az IT cégek körében, hanem a hagyományosan konzervatívabb gazdasági ágazatokban is mint például az ipar, a jogi tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások is nyitottabbá vált a távoli munkavégzéssel kapcsolatban. Olyan vállalatoknál is bevezették a távmunkát, ahol eddig mereven elutasította azt a management.

Gondolom nem kell sokat magyarázni, hogy miért fontos ez az információ a külföldi ügyfelet kereső cégek számára. Látnunk kell azt is higy sajnos azért van hátulütője is a dolognak. Nem csak az elérhető ügyfelek, hanem az szolgáltatást kínálók azaz a versenytársak száma is ugrásszerűen megnőtt. Ebből a tömegből kell tudni ügyesen kitűnni. Meg kell találni és meg kell mutatni potenciális ügyfeleinknek, hogy miben vagyunk mi a legjobbak, melyek cégünk  USP-i (Unique Selling Point) amire lehet építeni a cég Market Entry stratégiáját.

https://www.economist.com/graphic-detail/2021/08/11/for-programmers-remote-working-is-becoming-the-norm

A legtöbbet egymástól, egymás tapasztalataiból tanulhatunk.

Ajánlom olvasásra a 365 üzleti történet két kötetét.

http://boomonline.hu/uzleti_tortenet/alkotni-jo

 365 magyar cégvezető, menedzser, vállalkozó egy-egy üzleti sztorija egy könyvben! És nem is akármilyen történetek! Élet írta fordulatos életutak, jó és rossz vezetői döntések.

Nagy megtiszteltés volt számomra, amikor a szerkesztők megkerestek, hogy egy legyek az egyik a 365-ből.

Azért is jólesett, mert bár vezettem nagy szervezetet, én nem építettem milliárdos vállalat birodalmat. Viszont bárhol voltam építettem, új dolgokat alkottam. Ez motivál. Kiváló emberekkel kerültem egy kötetbe. :)

A Market Entry stratégia az a folyamat amellyel termékünket/szolgáltatásunkat új piacra visszük. Számos szempontot kell figyelembe venni a számunkra leginkább megfelelő stratégia kiválasztásához. Itt van néhány közülük:

- iparág
- termék életciklusa, változása
- piacra lépés költsége
- új piaci kulturális sajátosságai
- jogszabályi környezet

A legelterjedtebb piacra lépési stratégiák az alábbiak:
- cégalapítás
- export
- licensz engedély alapú értékesítés
- franchise
- együttműködés helyi piaci szereplővel
- joint venture
- zöldmezős beruházás

A niche piac, azaz a piaci rés, az ahova sikerrel beléphetünk az új piacunkon.

De ha nem találjuk meg azt a szegmenst, ahol versenyképesek tudunk lenni, akkor el se kezdjük a piacra lépést!

Tudom, ez így eléggé lehangoló. Mégis azt mondom, hogy az első a piackutatás. Lehet elcsípni egy-egy morzsát az asztal alól, de azokból nem lesz stabil üzletmenet.

Ha nincs azonosított piaci rést termékünk/szolgáltatásunk számára, akkor akármennyi is invesztálunk a marketingbe, sales tevékenységbe az nem fogja hozni a várt eredményeket. Nem egy példát tudnék mondani cégekről, akik nem mérték fel jól a külföldi piacot és nagyon sokat buktak a külföldi kalandon.
A jó pozíció a hazai piacon nem jelenti automatikusan, hogy külföldön is versenyképesek leszünk.

Mindenképpen végeztessünk a piacot, helyi szokásokat jól ismerő tanácsadóval pontos piackutatást, versenytárs elemzést amiből kiderül, hogy tényleg van-e piac számunkra.

A brit fintech szektorba a Brexit ellenére az előző évhez képest 7-szer több befektetés érkezett. Nem meglepő, mivel a pénzügyi szektor hagyományosan erős és az új innovatív pénzügyi technológiák a brit kormány egyik kiemelten támogatott területe.

Részletek itt olvashatók:

https://www.cityam.com/uk-fintech-investment-topped-37bn-in-2021/ 

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy tapasztalataimat megosztva segítsek azoknak a vállalkozásoknak, akik külföldi terjeszkedésben gondolkodnak. Azoknak is akik még csak tervezik és azoknak is akik már belevágtak.

Sok évet töltöttem külföldön, több országban is dolgoztam, volt módom megismerni üzleti kultúrájukat. Mindenütt kerestem a kapcsolatot magyarokkal és főleg a magyar alapítású cégekkel. Azóta eltelt több, mint 20 esztendő, volt rendszerváltás, lett EU tagság, megnyílt a világ nekünk is.

A magyar cégek, mindezek ellenére, mintha még most is a vasfüggöny lenne körülöttünk, mégsem fordultak olyan arányban a külpiacok felé, mint a régió más országainak vállalkozásai. Szeretném, ha ez változna. Szeretnék segíteni azoknak a cégvezetőknek, szakembereknek, akik érzik szükségességét, hogy megméressék magukat a nemzetközi piacokon és tenni is szeretnének azért, hogy eredményesek tudjanak lenni.

Bátorítok mindenkit, hogy szóljon hozzá a témákhoz, mondja el véleményét, kérdezzen bátran.