Figyelemre méltó cikket publikált a globális gazdaságról Martin Wolf a Financial Times szeptember 13-i számában. Azt a kérdést boncolgatja, hogy mi fogja hajtani a világkereskedelmet a jövőben.

A cikk bemutatja, hogy az áruk világkereskedelmének volumene már a 2008-as gazdasági válság előtt elérte csúcspontját. Ennek egyik okaként elmíti, hogy a sok kínai cég már nem külföldi beszállítókat, hanem hazaiaktól vásárol, azaz beszállítói láncaikat rövidítették. Ugyanez a folyamat figyelhető más országokban is de az azért nem mondható ki, hogy e téren alapvető változás történt volna.

Üzleti szolgáltatások piaca szempontjából jóval érdekesebb az hogy a szolgáltatások globális volumene a Covid évet leszámítva töretlenül növekszik.

Ha összevetjük az elmúlt 30 év alatt az áruk és a szolgáltatások volumene hogyan alakult, akkor jól látszik, hogy a szolgáltatások volumene duplázódott az elmúlt évtizedben.

Közelebbről megnézve az “egyéb kereskedelmi szolgáltatásokat” azt látjuk, hogy az IT, telekom, pénzügyi szolgáltatások alkotják több, mint 1/3-át!

Ezek az információk globális kontextusba helyezik a távmunka elterjedésének tényét. E témáról írtam blogomon még februárban. Felhívtam a figyelmet, hogy a munkavégzés ily módon való megváltozása nagy lehetőség, de kockázatokkal is jár.

Kijelenthető, hogy a nemzetközi piac hatalmas lehetőségeket kínál az üzleti és IT szolgáltató szektor számára. A piac nagy és tovább növekszik és jó belépési feltételeket kínál az új szereplőknek. Azok a vállalkozások, akik növekedni akarnak, azoknak mindenképpen érdemes figyelmet szentelnie a most zajló folyamatokra.

És nem csak a külpiaci növekedés miatt! A magyar piac a régió legnyitottabb gazdasága. A külföldi szolgáltatók ugyanúgy beléphetnek és “elvehetik” egy hazai cég piacát, ha az nem versenyképes nemzetközi szinten.

Pestiesen szólva fel kell kötni a gatyát és bele kell állni az igazi piaci alapú megmérettetésekbe. Tény, hogy a felkészülés, nemzetközivé válás komoly befektetés a cégek részéről. De olyan befektetés, amely versenyképességet javít és végső soron a vállakozás piaci pozícióit erősíti.

Az Emerging Europe 23 fejlődő ország befektetési ügynökségeinek teljeítményét vizsgálja immár 2018 óta. Az elemzés csak a szervezetek honlapjain elérhető adatokat, illetve az online térben látható aktivitásukat hasonlítja össze. Az alábbi szempontok szerint állítják fel a rangsort:

Befektetési ügynökségek összesített sorrendje:

Aktuális és hiteles információk szolgáltatása valóban alapvető egy nemzeti befektetési ügynökség tevékenységében. A közösségi médiák hatékony és tudatos használata elismerem, viszonylag új dolog, de ma már az is elengedhetetlen. Ez utóbbi egyébként jóval kevesebb figyelmet kap Magyarországon a vállalkozások körében is pedig enélkül jóval kisebb potenciális ügyfélkört tudnak elérni. Social media marketing és értékesítés fontosabb pillére az üzletszerzésnek, mint a többi hagyományos csatorna.

A helyezés ellenére a HIPA befektetések tekintetében viszont kifejezetten jól teljesített, mivel az egy főre jutó lakosság arányos beruházások rangsorában az előkelő 5. helyet szerezte meg Magyarország számára. És ha szigorúan vesszük mi a fő feladata egy ilyen ügynökségnek, akkor nyilvánvalóan a tőkevonzás.

Az összes befektetések volumenében a 8. helyen áll az ország.

A teljes jelentés itt olvasható.

London a világ második legjobb technológiai startup központja lett a Szilícium-völgy mögött, és első a fintech területén a startupgenome 2022-es globális startup ökoszisztéma felmérése szerint.

London a második helyet New Yorkkal osztotta meg, Boston és Peking a negyedik és ötödik helyen végzett, míg több brit város, köztük Bristol, Bimingham és Belfast a feltörekvő ökoszisztémák élmezőnyébe tartozott.

A brit fővárosban jelenleg legalább 80 unikornis (1 milliárd dollárnál nagyobb értékű technológiai vállalkozás) működik, és 2022-ben további 7 újjal bővült.

A londoni startup ökoszisztéma értéke 314 milliárd dollár, ami több mint háromszorosa a berlini 94 milliárd és a párizsi 89 milliárd dollárnak derül ki a jelentésből. Budapest 1,6mrd dolláros értékével más ligában mozog.

Ha a közép-európai régióra keresünk összehasonlító adatokat, akkor ezt a országokat startup ökoszisztémájuk szerint összehasonlító felmérést érdemes tanulmányoznunk.

Eszerint a 100 vizsgált ország közül Magyarország az 51. helyen áll. További régiós országok:

Észtország: 13.

Lettország:17.

Ausztria: 23.

Csehország: 32.

Lengyelország: 33.

Bulgária: 36.

Románia: 39.

Igen, van hova fejlődni. Ezt támasztja alá a Forbes cikke is.

Az biztos, hogy aki vállalkozást akar indítani annak az Egyesült Királyság megfontolandó opció. Kedvező az adórendszer, rendelkezésre állnak komoly befektetői források, van munkaerő és minőségi üzleti- és szakmai partnerek.

Aki külpiaci terjeszkedésben gondolkodik keressen, szívesen segítünk neki.

A munkavállalók valamivel több mint 30% mondta, hogy most már mindig otthonról dolgozik, 27% pedig azt, hogy hetente több napot otthonról dolgozik. Ez jelentős változás a 2019/20-as adatokhoz képest, amikor csak 10%-uk dolgozott állandóan otthonról és 46%-a mondta azt, hogy hetente kevesebb mint egy napot dolgozik otthonról. 2022-ben a megkérdezettek 38%-a mondta, hogy hogy a cégük lehetővé teszi a rugalmas munkavégzést, így megválaszthatják, hogy otthonról dolgoznak-e, vagy vagy az irodából. A megkérdezettek mindössze 10% mondta, hogy nála semmi nem változott a pandémia óta és csak további 10% azt, hogy továbbra is az irodában dolgozik.

Köztünk szólva ironikus, hogy egy világjárványnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a munkáltatók beismerjék, a rugalmas foglalkoztatás nem, hogy nem csökkenti, hanem épp hogy emeli a munkavégzés hatékonyságát. Falak dőltek le és szerencsére nem temettek maguk alá mást csak az idejétmúlt beidegződéseket. Ennek következménye, hogy az IT szektorban ma már egy munkavállaló sokkal több munkalehetőséghez jut, tekintve hogy a feladatok döntő többsége távolról is elvégezhető.

Jelentős változás az is hogy a munkavállalók számára egyre fontosabb szempont lett a rugalmas munkavégzés és a munkahelyre való eljutás kérdése. A felmérés szerint az otthonról való munkavégzési lehetőségek növekedése némileg ellensúlyozza az IT szektor általános negatív megítését a fiatalok körében, akit szerint a technológiai ágazatban jellemző a túlmunka, hosszúak munkanapok és a rugalmatlan munkaidő beosztás.

Nagy fordulat történt a munka és a magánélet viszonyának megítélésében is. A munkavállalók 72%-a úgy nyilatkozott, hogy magánéletét és munkakörülményeit fontosabbnak tartja, mint a munkáját. Emellett 61%-uk számára az is fontos, hogy cége milyen értékeket képvisel a fenntarthatóság és klímaváltozás kérdéseiben. Mindkét kérdésben úgy vélem hogy a világban zajló események a pandémia, háborúk, klímaváltozás látható jelei kijózanító hatással voltak mindenkire és ezért is e magas számok.

Fizetések:

A Computer Weekly/TechTarget IT-bérfelmérés válaszadói túlnyomórészt közép- és felsővezetők, 35 évesek vagy annál idősebbek voltak, ami azt jelenti, hogy a felmérésben megadott átlagfizetés valamivel magasabb, mint a máshol közölt adatok.

A Covid pandémia kezdetén a cégek a kiszámíthatatlan jövő miatt eleinte tartózkodtak az informatikai dolgozók felvételétől és az informatikai projektek befejezésétől. Ez a hozzáállás tükröződött a tavalyi felmérésben szereplő fizetésekben is.
De az informatikusok iránti kereslet végül folyamatosan nőtt, mivel egyértelművé vált, hogy a globális válság idején a technológia még inkább szerves részét képezi majd a vállalkozások működésének. Ennek megfelelően a fizetések is újra emelkedni kezdtek. A felmérés szerint a 2021/22. évi átlagfizetés a technológiai dolgozók minden szintjén a következő volt 79.330 font a 2020/21-es átlagosan 71.880 fontra történő visszaesés után a 2020/21-es átlagos a járvány előtti 79.354 font után.

Az informatikai vezetők átlagosan 116.617 fontot keresnek, míg az általános informatikai alkalmazottak 55.211 fontot kerestek évente, ami jobban megközelíti a bejelentett iparági átlagot.

A fizetések természetesen az iparágban eltöltött évek száma szerint is eltérőek voltak, azokkal, akik akik 15 éve vagy annál régebben dolgoznak az iparágban, átlagosan 87.620 fontot kerestek, mint szemben azokkal, akik újak az ágazatban, és átlagosan 45.140 fontot keresnek.

Érdekes adalék az IT munkaerőpiac mozgására, hogy a Gartner szerint az informatikai szakemberek mintegy 70%-a jelenleg új munkáltatót keres. A Hays által megkérdezett öt emberből három ugyanezt mondta. Még érdekesebb az az adat amit a CWJobs 2021-es, harmadik éves bizalmi indexben publikáltak, nevezetesen az hogy a tech iparágban dolgozók és az informatikai döntéshozók 8%-a azt fontolgatja, hogy teljesen elhagyja az ágazatot.

Az IT szektorban a szakemberhiány továbbra is az egyik legnagyobb probléma. A rugalmas foglalkoztatási formák a munkáltatónak ugyan további lehetőségeket kínálnak a keresett munkaerő elérésere de egyúttal kihívást is jelentenek, mivel dolgozóik is sokkal több lehetőséghez jutnak ezáltal.

A startups.co.uk legfrissebb TOP25 cities felmérése szerint Sheffield a legjobb helyszín a UK-ban új vállalkozás alapításához. Az alábbi öt kategóriából Sheffield négyben is a legjobb 10-ben végzett:

• Business support
• Infrastructure
• Talent
• Wellbeing
• Business activity

Nekem külön öröm ez az eredmény lévén én is itt lakom már jópár éve és személyesen tapasztalom a város és a régió fejlődését. Sőt nem csak Sheffield, hanem az egész közép-angliai régió (Leeds, Manchester, Liverpool) jól szerepelt.

Korábban is úgy véltem, hogy ez a térség kínálja a hazai kis- és középvállalkozásoknak a legnagyobb üzleti potenciált. Ez Anglia legnagyobb gazdasági térsége amelynek közepén helyezkedik el Sheffield így innen a teljes régió könnyen elérhető.

A város két nemzetközi szinten jegyzett jelentős egyetemmel rendelkezik, mindkettő aktív szerepet tölt be a város gazdasági életében. Jelentős vállalatok központja található itt, mint például a Boeing, HSBC, de itt van az Advanced Manufacturing Centre is. A város határában van az egyik legszebb nemzeti park a Peak District és Sheffield maga is az legzöldebb város címmel büszkélkedhet.

Az EIU (The Economist Intelligent Unit) elemzése szerint szerint az ukrán háború az alábbi 5 területen fogja megváltoztatni a világgazdaságot

1. Rövidülni fognak a beszállítói láncok olyan ágazatokban, mint például az autóipar és egyre erősebb lesz a nyomás a termelés "hazahozatalára".
2. Az energia és a nyersanyag árak elszabadulása felgyorsítja az állami és a magánszféra erőfeszítéseit az élelmiszer ellátás biztosításának megteremtésére.
3. Az orosz energiától való függőség csökkentését célzó projektek következményeként a fejlődő országok tiszta energia előállítását célzó beruházásai is több támogatást fognak kapni.
4. Az Oroszország ellen hozott pénzügyi szankciók felgyorsítják az USA dollár alapú pénzügyi rendszerről való átmenetet egy központi banki digitális pénzre (CBDC).
5. A geopolitikai feszültségek miatti technológiai háború (ami már az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak is központi eleme) felgyorsítja Oroszország leválását az internetről és további szankciók is várhatók e területen.

Az az igény, hogy a cégek a beszállítói láncaikat biztonságosabbá tegyék folyamatosan napirenden van már a Pandémia kirobbanása óta. Akkor, emlékszünk, gyárak álltak le a kieső kinai termelés miatt. Az elmúlt években meg is indult egy átrendeződési folyamat, amelynek célja a kizárólagos beszállítóktól való függetlenedés. A vállalatok próbálják beszállítóikat, termelésüket földrajzilag is diverzifikálni, illetve amit lehet visszavinni közelebbi országokba. Erről írtam egy cikket épp egy évvel ezelőtt. Ide kattintva olvasható.

Pedig akkor még ki gondolt egy háború kitörésére!? A jelenlegi helyzet nem hasonlítható sem a pandémiához, sem pedig a belorusz választásokat követő zavargásokra és az azt követő orosz katonai akcióra. Most egy újabb vasfüggöny, hidegháborús helyzet kialakulásának vagyunk szemtanúi. Az oroszok ukrajnai inváziója miatt hatalmas piacok és gyártói kapacitások vesztek el. Az üzlet nem fog megállni, de jelentős átrendeződést fogunk látni az elkövetkezendő hónapokban, években.

Véleményem szerint ez a helyzet (egy rövid ideig) jó lehetőségeket kínál a hazai cégeknek is hogy új piacokat, ügyfeleket szerezzenek maguknak. Ahogy mondják az üzlet, mint a víz, mindig megtalálja az útját.

Ambíciózus. Ezzel a szóval jellemezte az SSON (Shared Services and Outsourcing Network) éves SSC (Shared Services Center) iparági felmérésében a 2022-es évet.
És valóban, a szektor folyamatosan növekszik és egyre komplexebb szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek.
Legnagyobb arányban pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak az SSC-k. A következő legnépszerűbb kategória a munkavállalókkal kapcsolatos tevékenységek, mint például a toborzás, szűrés, képzés.

Figyelemre méltó, hogy az outsourcing esődleges oka ma már a képzett munkaerőhöz való hozzáférés. A költség megtakarítás a második helyre szorult.

Jó hír viszont, hogy a legnépszerűbb SSC desztinációk között továbbra is ott van Magyarország, jóllehet a megfelelő szakemberek megtalálása évről-évre egyre nehezebb.

A munkavállalók elvárt kompetenciáival kapcsolatban eltolódás látható az automatizáció, folyamat tervezési tudás irányába. Emellett előtérbe kerülnek a munkavállalói kulcskompetenciák, mint például a probléma megoldás, kommunikációs készségek is. Ez utóbbiak nyilvávalóan az otthoni munkavégzés miatt. Itt jegyzem meg némi nosztalgiával, hogy sok-sok éve már annak, hogy a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség kezdeményezésére a kompetencia képzést elkezdtük bevezetni a hazai oktatási rendszerbe. Itt van egy erről szóló hír: https://www.hrportal.hu/hr/alacsony-a-palyakezdok-erzelmi-intelligenciaja-20080613.html

Remélem, hogy ez a téma újra aktuális lesz és oktatáspolitika kiemelten fogja támogatni az ilyen irányú képzéseket országszerte.

Visszatérve a SSON felmérésére a munkaerő toborzás területén látható a legdrámaibb változás. A cégek több, mint fele változtatott a pandémia következtében. Bevezették a távoli munkavégzés lehetőségét és ami azt jelenti, hogy nem csak abban az országban keresnek munkaerőt ahol az irodájuk található.

Ha ehhez az átalakuláshoz hozzávesszük, hogy az elmúlt két évben a cégek 2/3-a csökkentette, vagy felszámolta korábbi irodaterületeit akkor hamar rájöhetünk, a klasszikus nagy centereknek leáldozott.
Nem lesznek a jövőben óriási, több ezres fizikailag egy helyre koncentrált irodák. Helyettük a hibrid modellben működő több helyszínről, virtuálisan együttműködő szervezetek fognak elterjedni.

A felmérés sok hasznos információt tartalmaz. Teljes terjedelmében innen letölthető: https://www.ssonetwork.com/global-business-services/special-reports/global-state-of-the-shared-services-outsourcing-industry-report-2022

A közép-kelet európai régió a 90-es évektől egyik legnépszerűbb befektetési desztináció volt az egész világon.
Kezdetben a Visegrádi négyek alkották a legvonzóbb országok szűk csoportját, később Románia, Bulgária majd a balti és a délszláv államok is e körbe kerültek.
Mintegy 15 éves, részben az FDI-ra épített növekedést tört meg a 2008-as pénzügyi válság, de a térség viszonylag hamar magára talált és a növekedés folytatódott, bár a gazdasági modellek ekkor már erősen eltérő képet mutattak.
Mindenesetre a "CEE régió", ha országonként nem is volt számottevő (kivéve talán a lengyelek), így egyben nagyon jó nevet szerzett magának üzleti körökben.

Az uniós integráció végleg segített magunk mögött hagyni a "former communist country" minősítést. Az EU tag országokat nagyjából ugyanazzal a kockázattal árazták be és egyformán megbízható partnernek tekintették. Sok esetben egy-egy befektetés helyszínének kiválasztásakor a végső döntést nüanszok döntötték el egyik, vagy másik ország javára.

Azonban az elmúlt évtizedben egyes államok kormányai markánsan különutas politikát folytattak, aminek részletezésébe nem mennék bele, mert nem tárgya írásomnak. A lényeg, hogy a befektetők korábbi igen pozitív, egységes megítélése a régióról megváltozott, mondjuk úgy, hogy árnyaltabb lett. Mégis, mivel nem voltak látványos vállalati kivonulások a külföldi tőke beáramlása folytatódott. A régió gazdasági fejlődésének következménye volt, hogy a tőlünk keletebbre lévő országok, mint például Ukrajna, Belorusz és Oroszország lettek a fő befektetési célpontok. Ott van olcsó, képzett és elegendő munkaerő és mindegyik önmagában is nagy piac.

Aztán jött az elképzelhetetlen. Beütött az ukrán-orosz válság és a kellemes langyos víz amiben úszkáltunk hirtelen forró lett. Ki kellett gyorsan mászni belőle és az sem volt mindegy hogy a medence melyik partját választjuk. Színt kellett vallanunk, hogy kiket tartunk politikai és gazdasági értelemben szövetségeseknek, akik mellett kiállunk, szolidaritást vállalunk.

A a válság kirobbanásának első napjától az összes CEE ország álláspontja egyértelmű volt, kivéve Magyarországot. Egyedül a magyar kormány próbál még most is középutas maradni. Amit talán el is fogadnának, ha nem lett volna ennek egy jó 10 éves előzménye. De volt.

A napokban voltam egy patinás londoni klub üzleti fórumán. Főleg cégvezetők, ügyvédek, befolyásos emberek, igazi angol klub hangulat. Az első ember akivel megismerkedtem már nekem is szegezte a kérdést, hogy miért áll a magyar kormány még mindig Oroszország mellett. És nem ő volt az egyetlen. Persze elmondtam mindenkinek, hogy nem úgy van ahogy látszik, de ez is megerősítette azt a rossz érzésemet, hogy a bizalom az ország iránt fogyóban van és ennek a következetlenségnek ára lesz.

Ezeket a dolgokat megjegyzik, beárazzák. Lehet, hogy nem lesz kimondva soha, de a bizalom és a kiszámíthatóság nagyon is számít. És ki tudja mikor lesz ez a nüansznyi szempont az, ami miatt nem Magyarországot a magyar partnert fog választani egy befektető.

Előző posztom arról szólt, hogy nagy valószínűséggel súlyos gazdasági hatásai lesznek az ukrán-orosz konfliktusnak. Most körbejárjuk mit is jelent ez az IT outsourcing ipar szempontjából.

Közismert, hogy a tőlünk keletebbre fekvő országok jelentős versenytársai lettek a közép-kelet európai államoknak az IT outsourcing piacon. Ennek oka, hogy míg a 90-es évek végétől a 2010-es évek közepéig a Magyarországra kihelyzett munka mérhető pénzügyi előnyt biztosított a külföldi cégeknek az ezt követő időszakban ez az előny szépen elolvadt. Akkoriban az olcsó és jó képzett munkaerő, alacsony adók, nagy állami kedvezmények vonzó desztinációvá tették az országot. Amikor ezek az előnyök elkezdtek csökkeni mentek tovább keletebbre, ahol nagyjából ugyanezeket megtalálták. Ahogy a globalizáció nagykönyvében írva vagyon "a munka oda megy ahol azt a legjobb feltételekkel végzik el". Az új célországokban a bérek Magyaroszághoz képest annyival olcsóbbak, mint amennyivel itt voltak a nyugatiakhoz képest korábban. Így aztán Belorusz, Bulgária, Moldova, Ukrajna, Oroszország mind-mind jelentős IT outsourcing országok lettek.

Ezzel összhangban jelentős külföldi tőke áramlott ezen országokba. Például 2021-ben a közép-európai régió országaiba összesen nagyságrendileg 40, ezen felül csak Oroszországba több, mint 45 milliárd euró tőkebefektetés érkezett. A legtöbb az IT szektorba. Lehet persze kajánkodni, hogy már 2021-ben is lehetett látni a geopolitikai kockázatokat, de ahogy egyszer egy előadáson a remek közgazdász Rácz Margit elmondta, amíg egy befektető centet is keres egy országban, addig ott marad. A nagy haszon reménye elhalkította a kockázatok miatt aggódókat.

Most lássuk mi a helyzet a 3 háborúval közvetlenül érintett országban Ukrajnában és Oroszországban és Beloruszban. Ezekben a Forbes becslése szerint mintegy 70 - 100.000 ember dolgozik közvetlenül szoftver fejlesztőként, vagy IT szolgáltató központokban. A kisebb-nagyobb helyi cégekkel együtt ez a szám szerintük kb. 1 millió fő lehet. Ez azért már jelentős szám. Kiesésük a pandémia óta a világot sújtó globális munkaerő hiány miatt még fájdalmasabb. Most, hogy Oroszország és Belarusz embargó alatt az ő munkaerőpiacukkal kockázatos tervezni. A cégek egy jó darabig oda nem oda fognak befektetni. Ukrajna sorsa ma dől el a béketárgyalásokon. Csak remélhetjük, hogy esetükben hamar vége lesz ennek az őrületnek és az ország hamar talpra áll, de kockázatok ott is fennmaradnak sokáig.

Mindenesetre a cégek a munka folytonosság biztosítása érdekében elkezték embereiket Ukrajna keleti országrészébe telepíteni, de a hadiállapot és a határzár miatt a szolgáltatások biztosítása jelentős problémát okoz. Egyesek áttelepítik a tevékenységeket Törökországba, Lengyelországba, Bulgáriába. De aki már dolgozott globális szolgáltató központokkal pontosan tudja, hogy egy hatékonyan működő szervezet felépítése sok időbe telik. Egyszerűbb és gyorsabb egy gyártósort valahol újra elindítani, mint embereket felvenni, kiképezni, csapatot építeni belőlük.

További következménye lehet a történéseknek, hogy az IT szakemberek és szolgáltatások árai még tovább fognak növekedni, hiszen a kereslet nő a kínálat csökken. Emellett felerősödik a befektetéseknél, kihelyezett szolgáltatásoknál a biztonságra való törekvés, ezzel a CEE régió versenyképessége megerősödhet, mivel relative biztonságos és kiszámítható üzleti környezetet tud kínálni.

Egyetértek Peter Bendorral, az ukrán-orosz konfliktus egy klasszikus "Fekete hattyú esemény". Nem várt, megjósolhatatlan, következménye kiszámíthatatlan. Az ilyen elméletben ritka 3-5 évente szokott csak előfordulni. De ne felejtsük, hogy a Covid-19 is ilyen volt! A világ még magához sem tért az egyik csapásból, máris itt a következő. Egy biztos. Sosem volt annyira fontos az üzleti kockázatok csökkentése mint manapság.

Források:
https://www.forbes.com/sites/peterbendorsamuel/2022/02/25/ukraine-russia-war-impact-on-engineering-and-it-services-availability/
https://cms.law/en/int/publication/emerging-europe-m-a-report-2021-2022

Nem tudok szótlan maradni a mai nap legfontosabb történelmi eseménye kapcsán, nevezetesen, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Hosszútávú gazdasági következményei beláthatatlanok. Szinte borítékolható, hogy élesedni fog a hidegháború és vissza fog térni a vasfüggöny valamilyen formában. A világ újra kettészakad.
Kevesen hitték, hogy a 21. században, Európában egy szuverén országot katonai invázió érhet.

Nem tudjuk meddig fog eszkalálódni a helyzet, de az már most biztos, hogy nem csak Oroszország, hanem az egész "Emerging Europe" régió is meg fogja érezni a válságot. Elég csak ránézni a térképre. A világ nagy részének mi még mindig az "Eastern Block" vagyunk. Az itteni üzleti kockázatot a befektetői bizalom megcsappanása mellett a gazdasági szankciók hatásai és a növekvő (orosz függő) energia árak mind-mind magasra fogják emelni.
Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a befektetők nem errefelé fogják célországaikat keresni. Sőt inkább kivonják majd tőkéjüket, minthogy újabb befektetéseket eszközöljenek. A folyamat el is kezdődött.

Nem kezdődik jól ez az év sem.